Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Egyperces hatfelvonásos

, 187 olvasás, qqcska , 0 hozzászólás

Somolygó

A minap mit kellett látnom?
Aranyalma nőtt a fámon.
Nem piroslik, - színaranylik.
Megrázom, de nem hanyatlik.
Kéznél a hatfokú létra.
Talán megfelel a célra.
Úgy saccolom, azt remélem,
A csúcsáról tán elérem.
Máris odatámogatom.
Az aranyalmát akarom.

(1)
Kezem lábam a lajtorján,
Már állok az első fokán.
Meglepetten észreveszem:
Izzad mind a két tenyerem.

(2)
Úgyis ma van másodika,
Fellépek a másodikra.
Bensőmben szorító nyomás.
Nem számít! Előre! Nyomás!

(3)
Mint mont-blaci alpinista
Felhágok a harmadikra.
Remeg karom, remeg térdem.
Eggyel fentebb jobb. (remélem)

(4)
Üdv hát a negyedik szinten.
Itt aztán már remeg minden.
Főleg én, mint a kocsonya.
Mégis vonz almám mosolya.

(5)
Gombócból is az öt már sok.
Hatalmába kerít a sokk.
Lábam rajta, kezem a fán.
Szennyeződik alsógatyám.

(6)
Aztán a hatodik szinten,
Számomra megszűnik minden.
Megindulok egyenesen,
Gyorskorcsolyázva leesem.

Ne nevess ki egy jó komám!
Alig vagyok túl a kómán.
Nem az eséstől szereztem,
Miután a földreestem.
Az almafa rám bólintott,
Almám jól fejbekólintott.
Még jó hogy nem arany tényleg.
Megmaradtam, ez a lényeg
Meglakolt a vétkes alma:
Jó nagy púpját fejem hagyta.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Vers
· Írta: qqcska
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 0
Kereső robot: 11
Összes: 17

Page generated in 0.0211 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz