Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hozzátok őt vissza nekem

, 167 olvasás, Csomor Henriett , 0 hozzászólás

Sajgó lélek

Zokogva kereslek
sötét ösvényeken haladok.
Érted dúdolom bús dalom.
Nem tudom merre járok,
csak szaladok, hogy
enyhítsem gyötrő bánatom.
Gúzsba köti lelkemet a fájdalom.
Rajtam ül a félelem, mert
nem hallhatom bársonyos hangodnak
simogató szavait.
Nem hagyhatom elveszni
gyönyörű gyémántom.
Kihunytak belőlem a fények,
mintha minden elveszett volna
amely kedves volt nekem.
Egy kicsit belehalok mindennap.
Egyetlen vágyam,
megtaláljam fénylő csillagom.
Rettenetes a hiányod!
Gyere vissza Kedves,
rád várok!
Hozzátok őt nekem vissza könyörgök.
Ne szóljatok, vérzik a szívem, mintha
rózsa tüskéi bökdösnék.
Inkább hagyjatok egymagam egy sarokban.
Emlékeimbe merülve örökké velem vagy
szívem rejtekén.

Megjegyzés: 2017. július 22.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Csomor Henriett
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 26
Regisztrált: 0
Kereső robot: 17
Összes: 43

Page generated in 0.0668 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz