Navigáció


RSS: összes ·




Memoár: Szerettem… (Igaz történetem I. része)

, 476 olvasás, Taivah-Rikoir , 4 hozzászólás

Ezek vagyunk

"Megcsaltam a férjemet Veled.
Két gyerek mellett -
nekem pont ez nem kellett,
de... "

Szerettem, amikor ideadtad a családi fényképeidet.
Szerettem, hogy karácsonykor elterveztük, a gyermekeink együtt játszanak majd.
Szerettem, ahogy január 4-én reggel, az oviból a D. felé sétálva megvártál, és hosszasan beszélgettünk.
Szerettem, hogy a legnagyobb betegségben naponta kerestél, figyelmes voltál, és megkérdezted, hogy vagyok.
Szerettem, mikor elmondtad, jó velem beszélgetni, de nem gondoltam semmi komolyat.
Szerettem, amikor a barátnőm hamarabb észrevette, amit én nem, még akkor is, ha csak blöffölt, végül igaza lett.
Szerettem, amikor bevallottad, te nőként gondolsz rám. Mert aznap bennem megváltozott minden.
Szerettem, ahogy a szülinapod előtt egy nappal titokban találkoztunk a barátnőmre hivatkozva.
Szerettem, hogy a születésnapodat velem töltötted. A Stadion körül a ködben sétáltunk,
és szerettem, ahogy aznap elfogadtad az ajándékom.
Szerettem, ahogyan aznap megváltoztattad az életem.
Mert imádtam, ahogy a kocsidban ülve megcsókoltál és közben szólt a zene. Ellie Goulding - Still falling for you. Most már mindig ez a pillanat jut róla eszembe.
Szerettem, hogy majdnem minden nap együtt mentünk a fiainkért az oviba, még ha csak naponta öt percre is találkoztunk.
Szerettem, ahogy a hóba szívet rajzoltál a cipőddel, még ha nem is gondoltad komolyan.
Szerettem, hogy télen korán sötétedett, és a hóesésben, csendes kis utcákban csókolóztunk.
Szerettem, ahogy a rendkívüli szülői után, mint két esetlen tini, úgy sétáltunk egymás mellett, és nem zavart, hogy ezt más szülő is észrevette, megjegyezte.
Szerettem, ahogy a kocsmában fényes nappal egymásnak estünk.
Szerettem, hogy a Stadion körül, a ködben sétálva én is elmondhattam neked, milyen régóta tetszel. Hisz akkor már fél éve tetszettél.
Szerettem, hogy az első csók után egy héttel, február elején megtörtént az első együttlét. Ezzel második lettél, és örökre te lettél a keresztem. Tenyeremben a második "strigulám", kereszt formájában, örökre.
Imádtam, mikor szex közben többször is azt mondtad nekem, imádlak.
Imádtam, hogy csináltuk nappal és éjjel, nálad és nálam, összesen hatszor.
Imádtam, hogy volt olyan alkalom, amikor elhittem neked, hogy érzelmek is voltak benne. Mert akkor ezt éreztem, de lehet, hogy tévedtem.
Szerettem a szülői értekezlet 3 kínos óráját is, A. szemeinek kereszttüzében. Szerettem, hogy viccből azt mondtad, nem csak a gyerekek között született ovis szerelem.
Szeretem azt is, hogy fiatal szülők vagyunk, és senki nem gondolja, hogy kettőnknek összesen 3 gyermeke van.
Szeretem, ahogy a gyerekekkel bánsz, és jól kijössz a lányommal.
Szeretem a hazugságaimat is. Hogy barátnőimre hivatkozva valójában veled találkoztam.
Szerettem a Stadion köröket a ködben, esőben, mínuszokban.
És imádtam veled Topjoy-t inni és szerencsesütit törni.
Szerettem, amikor az első kupak azt mutatta "Ez csak a kezdet", de szomorúvá tett, amikor utoljára így szólt "Engedd el".
Szerettem, amikor együtt vasaltunk, elkísérhettelek a fotózásra, és beültünk reggel egy cukrászdába kávézni.
Szerettem, amikor egy este beültünk egy szórakozóhelyre, és utána a kocsiban majdnem lett egy közös képünk. De mégsem.
Szerettem, hogy egy este, mikor nálam voltál, azt mondtad, vannak érzéseid felém, még ha nem is mondtad el pontosan, milyenek.
Szerettem a rémült arcodat, amikor a kocsiban azt mondtam, többé nem találkozom veled, te pedig azt kérted, tegyem a szívemre a kezem, és ha úgy mondom, elhiszed. Nem tettem.
Szerettem, ahogy a Stadionnál, a Sz. parkjánál, és a dombról lefelé megfogtad a kezem. És összekulcsolt kézzel sétáltunk, mint a szerelmesek.
Szerettem, ahogy a dombtetőn, az éjszakában körbevettek minket a tízemeletes panelek fényei. És közben Topjoy-t ittunk, nagyon fáztunk, te átöleltél és megcsókoltál. Ez volt a kedvencem, még annak ellenére is, hogy sietned kellett.
Szeretem, hogy nem kérted, várjak most rád, de én várni fogok és valahogy kibírom ezt a két hónapot. És bár nem mondtam neked, sokszor nagyon szenvedek emiatt.
Szeretem, hogy mindig megpróbálsz nekem időt szentelni, annak ellenére, hogy most csak a munka az életed.
És imádom, hogy találkoztál velem Szolnokon, nekem a legkedvesebb helyen.
Szerettem, hogy Szolnokon pizzázni mentünk, hogy Topjoy-t ittunk a Tisza parton és hogy a kisujjunkat összekulcsolva sétáltunk egy ideig.
Szeretem, hogy egyszer azt mondtad nekem, hogy soha nem bántanál meg, és hogy nehéz ilyen lányt találni a mai világban, mint amilyen én vagyok.
Szeretem, hogy meg tudok bízni benned a rosszfiú-éned ellenére is, és azok ellenére, amiket meséltél nekem...
de talán a legfontosabb...

...hogy SZERETLEK annak ellenére, hogy teljesen az ellentétét testesíted meg annak, akit valaha szeretni tudtam és magam mellé elképzeltem.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Memoár
· Írta: Taivah-Rikoir
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 326
Regisztrált: 2
Kereső robot: 26
Összes: 354
Jelenlévők:
 · Déness
 · Pancelostatu


Page generated in 0.1932 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz