Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Aláírhatatlan kép

, 209 olvasás, Misel , 2 hozzászólás

Szerelem

napomnak némuló beszéde átfonva
visítanak egyszerű vonalak
papírhősök szambáznak
zord felhők emlőin csüngve
gyűrt mámoros szakadékokban
karcsú esőben bujdosó emlékeit
mossák állatok pajtában
szagos szeretők derűsen
csendben rejtve ülnek
várják a szerelmet
ó szerelem
észrevétlen szappanbuborék
lüktető árnyék a napban
ócska szamovár röptű madarak
idegen angyalok
ugrándozom puha korom
barackvirágszínű áramlataiban
csak úgy az éjszakában
papírnők és férfiak
zörögve siklanak
szilajon barátom ott voltam
láttam dalolva a távolból
jósnők mélyülnek a jövőben
tenyered a neved részegekkel beszélnek
s támadt vihar
trombitáltak fiatal magzatok
deres arcok vívtak harcot
egyedül fölöttem
gondolj rám papírnő
papírruhában papírtáncot vető
széttépheted tűzbe vetheted
segíts
gondolj rám papírhős

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Misel
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 312
Regisztrált: 1
Kereső robot: 20
Összes: 333
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.3381 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz