Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Gondolat
    5. ›
  5. Őszelő

Vers: Őszelő

, 300 olvasás, Kelemen Zoltán , 9 hozzászólás

vers, versek, gondolat, merengés, tűnődés, révedezés, álmodozás,

Gondolat

Hideg szél karolta át ezt a reggelt.
Vastag felhők alatt nyögött fel a Föld.
Keserűn nézett a Nap mikor felkelt,
És szürkévé vált minden mi örökzöld.

Fakó fények játszottak egy bús árnnyal.
Házak falán megállt múlni az idő.
Elfeledte hogy mily gyorsan is szárnyal
A múlt, és hogy elveszett már a jövő.

Öreg platán nyög keserű dallamot.
Valahol egy kóbor kutya vonít fel.
Az út szélén néhány elsárgult levél.

Pillangó sirat meg nem élt holnapot,
S míg emlékei közt félholtan hever,
A bús nyár az ősszel kabátot cserél.



Mohol, 2017. Szeptember 4.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Kelemen Zoltán
· Jóváhagyta: Aimee

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 1
Kereső robot: 14
Összes: 36
Jelenlévők:
 · andrisko
Page generated in 0.0336 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz