Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Felejthetetlen

, 198 olvasás, kyklopsz , 1 hozzászólás

Ezek vagyunk

Elfelejthettem volna,
mégis lelkemben itt bent él
emlékeket rabolva.
Mélyen valamit keresgél.

Megroppantja halk énem,
ahogy üvöltve néz belém.
Így lett ő ellenségem
sorsom hanyatló tengerén.

Elfelejthettem volna.
Próbálom is, bár tegnapom
olcsó jövője volt ma
és holnap mi lesz, nem tudom.

Sejtem, új Nap kel újra,
mondják ezt folyton énnekem,
ám nézve vágyon túlra
csendet hagyj itt, ha kérhetem!

Elfelejthettem volna,
de gúzsba kötötte kezem,
hisz jelleménél fogva
kőbe vésett volt életem.

S ha utolsó slukkomat
veszem ebből a világból,
akkor is itt bent matat.
Úgy távozom: tán hiányzol.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: kyklopsz
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 2
Kereső robot: 18
Összes: 36
Jelenlévők:
 · Destiny
 · Divima
 · hazugsagok


Page generated in 0.0416 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz