Navigáció


RSS: összes ·




Házi pályázat/ vers: Szabadság/ Ennyi!

, 338 olvasás, mermaid , 17 hozzászólás

Gondolat

Szakadoz az éj kárpitja.
Szívem barlang. Elborítja
mocsár, iszap. Fejem felett
nincsen csillag. Beszorultam
álmok közé. Dolgom semmi,
ha ébrednék. Csak várni
egy újabb napot. Érzem
mindig magam vagyok.
Köteleket vet rám sorsom.
Gubancait bontogatom.
Soha nem érek végére.
Nem juthatok ki a fényre.
Itt vagyok, mint pincesötét:
nem tapossa senki kövét,
nem érinti kéz a falát.
Vagyok, mint elhasadt kabát.
Ha támadna végre merszem,
kötelemet hogy levessem,
ki a fénybe fussak messze,
s megfürödjek végre benne,
kitárulna lelkem. Ennyi.
A szabadság: máshol lenni!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Házi pályázat/ vers
· Írta: mermaid
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 7
Regisztrált: 0
Kereső robot: 10
Összes: 17

Page generated in 0.0384 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz