Nézd meg, mire megtalálom elfelejtem.
Voltál, s bennem vagy, - hiányod alakja.
Fájó szív, és mégis beköszönt a nyár,
de elfelejtük egymást az őszben.
Közel voltál, bennem, de elmerültél.
sok gondolat melyet megkerültél,
és itt tartunk. Túl mentünk minden határon
szóval, tettel, de nem maradtunk együtt
a szeretettel. Nem szóltál, hogy így;
nem mertem szólni, hogy úgy, úgyis:
bekövetkezett. Lépj előre akkor, biztos
megtérül, és lesz gondolatom arra,
hogy újra felmerül, mert másom nincs,
csak a hit, amit megtartok magamban!
Megjegyzés: 2017. 08. 30.