Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Érzések boltja

, 287 olvasás, Aevie , 18 hozzászólás

Sajgó lélek

Egyszer csak mindenhonnan jöttek.
Érzésviharok.

Pedig a bolt rég kiürült
de beszippantott még utolszor
a beteljesült végzet (az élet);
romjaim fölött
felhőkbe gyűrődött a csönd
és sosem felejtem a csőr nélküli sas
karmoló tekintetét.

Valaki járt ott
érzéseket szögelt ócska kopjafákba
és felszedte végét a nyárnak
'csak aki már nem lélegzik! '
azt rakjátok csokorba,
tetemükkel be a kirakatba!

Nem gondoltam volna
hogy kiszáradnak egykor a falak
hogy engedem még a reggeli fényt
azt hittem,
árba süllyedt rég ázó mezőm
s a téllel én is csak egy érzéssé fagyok.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Aevie
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 54
Regisztrált: 11
Kereső robot: 31
Összes: 96
Jelenlévők:
 · Aevie
 · aron
 · banfaizsolt
 · boszorka
 · evinternet
 · GoldDrag
 · Kavics
 · Magyar Anita
 · marisom
 · Szucsj
 · zitaolah


Page generated in 0.0699 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz