Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Könyörgő

, 466 olvasás, szemi , 2 hozzászólás

Fohász

Szakadékba zuhannak nevetések
szemembe rakódott álom a gyászom
dacolva minden szégyenemmel várom
végre egy szavad.

Nyöszörgő időszerűtlen az álom
túlnőnek az árnyak angyali fényen
szavakként születhetsz újra fel bennem
fájdalom ébred.

Zajtalan zúdul az alkonyi égbolt
eszelős angyal kérdez pironkodva
vajh' hordja-e Isten tetteink terhét
keresztjén újra.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: szemi
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 213
Regisztrált: 1
Kereső robot: 20
Összes: 234
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.1476 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz