RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2017-08-12 20:47:29, 466 olvasás, szemi , 2 hozzászólás
Szakadékba zuhannak nevetések szemembe rakódott álom a gyászom dacolva minden szégyenemmel várom végre egy szavad. Nyöszörgő időszerűtlen az álom túlnőnek az árnyak angyali fényen szavakként születhetsz újra fel bennem fájdalom ébred. Zajtalan zúdul az alkonyi égbolt eszelős angyal kérdez pironkodva vajh' hordja-e Isten tetteink terhét keresztjén újra.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς