Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Újra…

, 457 olvasás, Kankalin , 12 hozzászólás

Elmélkedés

Újra megszületni minden hajnalon,
ha bús derűvel ébredek dalára;
dacos diákhadam mosolyra vár ma,
mert az iskolám is édes oltalom.

Számos éve hív a csengető, talán
a leghívebb dalcsokor, mit hallhatok,
s ha nem zúgna értem átkozott konok
vérvonal, tán sosem szólanék szaván.

Krétapor gyötör, de hű a gondolat,
mely őseim nyomán szabad szárnyon él,
s fáradó világra kétely nem marad,

minden perce tartogathat új esélyt.
Amíg élhetek, még hallatom szavam:
tanítanék mosolyt, álmokat, reményt.


Megjegyzés: hitvallásom a hivatásomért, valamint pici ajándék kedves diákjaimnak, akik évek múltán is felkeresnek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Szonett
· Írta: Kankalin
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 196
Regisztrált: 3
Kereső robot: 24
Összes: 223
Jelenlévők:
 · Fatyol
 · Napfeny
 · Sutyi


Page generated in 0.143 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz