Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Gátjaim túl nagyok

, 264 olvasás, jeneyi , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Mint holmi hitehagyott,
ki erőit feléli,
gátjaim túl nagyok,
mély verem szegélyzi.

(Fiatalság vége -
öregedés útja.)
Ülj fel a szekérre;
túlélned már kurta,

gyülevész enyészet.
Készülj napkeletre,
jégvirág megéget.
Nyugodj elfeledve

most, ha múlt a jövő.
Szíriusz csillagod
borítsa szemfedő,
s áldásként megkapod.

Lágy meleget áraszt
derengő hajnalod,
pírja kegyet támaszt,
ha csöndjét hallgatod.

Csűrd-csavard lényedet,
szakadj szerte szélbe.
Szoborba vésheted
békét hozva végre.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: jeneyi
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 2
Kereső robot: 13
Összes: 29
Jelenlévők:
 · bbbbb
 · PiaNista


Page generated in 0.1089 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz