Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Végre élnék

, 248 olvasás, jeneyi , 0 hozzászólás

Hiányzol

Becézgetni szeretnélek
későn érő férfivággyal.
Megtért csöndben múló szálfa-
lélek terhet mégse vállal.

Szép szavakban keresgélek
életemre bárha mottót:
mire voltam, meddig értem? -
ürügyeim néma torzók.

Magányomat foltozgatom;
Melléd ülve végre élnék.
Nyugalmamat megtalálnám,
lopva csókot kér a mérték.

Tartasz tőlem önvalódban,
nem tudhatod merre lépek?
Az idő eldönti sorsunk,
vagy maradunk úgy, mi voltunk.


Megjegyzés: 2016. augusztus 5.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hiányzol
· Kategória: Vers
· Írta: jeneyi
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 0
Kereső robot: 29
Összes: 37

Page generated in 0.0447 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz