Ha Erdély szívét elérted,
lábod Székelyföldre léphet.
Más ehejt a szó, más az ég;
lelked esdi látni szépet.
Utad hegyekbe vezessen.
Kicsidenként élvezd a jót.
Ne tévedj el ciheresben,
kerülj ki szerre kaptatót.
Hargita ontja a gombát.
Ott keresd, hol menedékes.
Ejsze nem es űz a tatár,
ha megehülsz, gyomrod fékez.
Nyárutón kapsz őzlábgombát,
a ricskó ősszel terem még.
Tavaszvég hoz medvegombát,
enyhe tél lila pereszkét.
Örülj, ha kokojza kerül,
berkeeper nem ritka kincs.
Kedved nótára penderül;
baj, ha borvíz közelbe' nincs.
Hiribi nem nő csihány közt,
lapijára méges vigyázz!
Alulról penét jól öltözz,
e burján-csípés elcsigáz.
Hegyen ritkán támad cseszle.
Déli fléken-ebéd után
ledőlhetsz hanyatág fekve -
napszúrás ne vágjon kupán.
Erőst ebbednek lábaid,
míg elér a napszentület.
Pihenj meg üver szádanitt,
s kőtségre kapjon kézügyed.
Ájj sza es meg, palld le magad
ösveny porától, s néha falj.
Ámmogva leazon haladj:
nyárittyomban jeget aszalj.
A nagyüdőt latolni kell;
ügyeld meg felhők vészeit.
Pire penderkedj útra fel,
s otthol éld át élményeid.
Megjegyzés: A székelynek kitörik a nyelve, ha magyarosan akar beszélni.
Szeged-Tápé, 2017. július 22.