Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hajnali fájdalom

, 266 olvasás, Jade_Sarkany , 6 hozzászólás

Bánat

Tudom, lesz holnap,
tudom, felkel a Nap.
Mégis, nincs remény,
életem oly kemény.
Tudom mi a dolgom,
teszem azt, míg bírom.
Szívem még úgy zokog,
könnyem már nem potyog.
Tudom, nevetni kell,
mikor a Nap felkel.
Bohóc vagy, hát nevess,
másokat így szeress.
De téged, csepp árva,
ki kért e világra?
Kinek kell a hajnal?
Estére mind meghal!
Sírok hát könnytelen,
Nevetek, örömtelen
és már félem a holnapot…

… Semmim nincs, semmim lesz… meghalok…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: Jade_Sarkany
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 26
Regisztrált: 6
Kereső robot: 18
Összes: 50
Jelenlévők:
 · GoldDrag
 · gszabo
 · hegeanna
 · Magyar Anita
 · Szati
 · Tiberius


Page generated in 0.0682 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz