Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Vasárnap reggel az ablakban

, 230 olvasás, efmint , 5 hozzászólás

Boldogság

Az arcom fényben tükröződik
vissza a konyhaablak üvegében.
Mélyre szívott füst pipálja le a
hét gondjait.
A nap már égeti a vállam,
mégis tökéletes a
nyugalom.
Az összes gondomat,
üzletet, tárgyalást, csatámat,
ösztönösen elnyeli
a tudatalatti.
Csak egy szál
szegfűszeges cigi,
és egy erős fekete,
ezek vannak most velem
kettesben,
meg a párkányon
a hamutartó.
Lenézek a zöldre,
és még a lámpaoszlop
is pazar:
gondosan benőtte
a kiskerti dzsungel
és ez színesbe tolja
a hétköznapi monokróm
sivárság-avart.
A reggeliért sétáló
emberek is
barátnak tűnnek.
Nyugalom aurájuk
feledteti minden
konfliktusom, ami
zavart.
A toronyórák, meg a
templom tetején
a puritánba hajló keresztek
a háború előtti csendre
emlékeztetnek.
Kinézek a harmadikról
vasárnap reggel,
a vállamat égeti a nap,
de a frankó kép,
ami a párkányon túl fogad,
feledteti minden
hétköznapi fájdalmamat.


Megjegyzés: Krisztus után 2017. július 2.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Boldogság
· Kategória: Vers
· Írta: efmint
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 32
Regisztrált: 2
Kereső robot: 51
Összes: 85
Jelenlévők:
 · Romuald
 · SunVice


Page generated in 0.0719 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz