Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Álomszonett

, 219 olvasás, mermaid , 4 hozzászólás

Szerelem

Merítkezik a hold az ég vizébe.
Az éj ma csöndes titkot üzen nekem.
Lassan süllyedek álmok tengerébe,
ólmos pilláim alatt remény terem.

Szendergésembe szövi magát fényed,
csend kuporog már odakint mindenen.
Idebent felzeng bennem édes lényed,
mert már a boldogság mellettem pihen.

Némaság... távolban árnyak motoznak.
Lélegzeted nesze álomba ringat
- ki tudja, mit cipel hátán a holnap -

Karolsz, s én magam helyemre fészkelem,
szelíd szíveink egyszerre dobognak,
ránk vonja csodás fátylát a szerelem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Szonett
· Írta: mermaid
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 7
Regisztrált: 1
Kereső robot: 15
Összes: 23
Jelenlévők:
 · Fatyol


Page generated in 0.0475 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz