Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kihajlok

, 220 olvasás, Evinka , 4 hozzászólás

Bánat

Lassan lépdel az idő,
s a fekete madarak
hosszú sora szememre száll.
Ökörnyálat simít kezem
őszülő hajad helyett.
Ködöl az erdő,
s én
egy szótlan világból gyökerezve
kihajlok ablakidon.
Vak lettem a messzeségre,
hangodat dúdolom végnekül.


Megjegyzés: 2014.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: Evinka
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 22
Jelenlévők:
 · mahoney


Page generated in 0.0247 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz