Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Viszonyulva

, 243 olvasás, Evinka , 6 hozzászólás

Elmélkedés

Visszahoználak,
de eltört a tükröm,
és nem ismerem fel arcomat
tekintetedben.
Ki vagyok én?
Mindig hozzád viszonyulva
voltam szép.
Végtelen világom
csak egy sarokban guggol,
megfoghatatlan árnyaként
a vonalaknak.
Mégis ki vagyok én
hozzád viszonyulva?
Darabonként rakom össze,
s a törések mentén szemlélem
új, tükröződő arcomat.
Menj.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Evinka
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 2
Kereső robot: 13
Összes: 28
Jelenlévők:
 · gszabo
 · Ifjabb_Tok


Page generated in 0.0235 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz