Két sorozatgyártott dekortárgy a Duna-parton életre kelt. Egy metronóm pontosságával egymáshoz közeledve, kilengve, közeledve, kilengve, közeledve hintáztak egymás közt. Szervetlen létük az ártéri levegőben fellibbent, és kivillant alóla rejtőzködő lelkük.
Egyáltalán miért ez a felütés? Tiszta képzavar. Piszkos képzavar. Igazából költészet. Parnasszusra persze legfeljebb Photoshop-pal kerülhet.
Mi ez a leütés? Picit buta, következetlen és közhelyes.
Miért kell belepofáznom a művembe? Művembe?
Jut eszembe...
Helyes az a lány.
Sebhelyes.
Itt kellett volna befejezni, de már késő.
A fentebb említett vagdosó miatt van minden.
Ja mégsem. A biztonság kedvéért azért beillesztem az elejét mégegyszer. Ez írásban megterhelő lenne.
Két sorozatgyártott dekortárgy a Duna-parton életre kelt. Egy metronóm pontosságával egymáshoz közeledve, kilengve, közeledve, kilengve, közeledve hintáztak egymás közt. Ezt vajon hányan olvassák el? Szervetlen létük az ártéri levegőben fellibbent, és kivillant alóla rejtőzködő lelkük.
Ez amúgy sem az én történetem. Ahhoz még nincs meg a kulcsom.
Online látogatók:
Látogató: 5
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18 
Összes: 23
