Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Vágyálom

, 212 olvasás, Tündérke , 6 hozzászólás

Álom

Kísért a sors, ellene tenni nem lehet,
Mindig van valami, mi tettre késztet engemet.
Felettem, egy sötét felleg úszkál csendesen,
Vonzza a bajt, s keservesen sír énvelem.

Félelmem tükrében látom önmagam,
Keserű a vágy, mint egy múló pillanat.
Ténferegve állok én a boldogság előtt,
Szívem súgja menj oda, szeress úgy, mint azelőtt!

Képzelet ez nem csoda, majd vár rám a valóság,
Felébredek egy perc alatt, s ez maga a mennyország.
Földöntúli létem most bevégeztetett,
Szeretni, szeretve lenni jó, egy örök életen.


Megjegyzés: 2017. május 28.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: Tündérke
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 296
Regisztrált: 1
Kereső robot: 26
Összes: 323
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.2027 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz