Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A föld álma

, 484 olvasás, Pacsirta , 6 hozzászólás

Elmélkedés

Ott, hol régen jártam kisgyermekként sokat,
nyáron poros úton, tapostam őszön sarat,
a széles országút, hol oly sokszor ölelt...
vajon a föld álma, tényleg semmivé lett?

Ott, hol a mezőkön futkároztam kábán,
csomót is keresve, nem máson, a kákán,
Nap küldte sugarát égő fénynyalábban...
vajon a föld álma, milyen a magányban?

Mögöttem hagytam rég a gyermekéveket,
kalandok sora várt, s az a föld nem üzent.
Gondolatom járja a földeket – gyalog...
legalább álmában, tudja-e, hogy vagyok?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Pacsirta
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 189
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 212
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.2437 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz