Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Kény-szeress

2017-05-13 14:35:01, 269 olvasás, inyezsevokidli , 20 hozzászólás

vers, versek, gondolat, gondolkodás, merengés, tűnődés,

Volt gyermekkoromban;
kizáródtam a testemből.
Félni kezdtem.
Amit kezem megfog, el hogy eresztem?
Megbotránkoztat pajzán végtagom?
Hisz akkor, le kell vágni!
Nem hagyom!
Megsimogatja az előttem ülő haját?
Nahát!
S persze: rettenet.
Önálló életet kezdett volna élni a kezed? - kérdezed.

(Függöny fel.)
Görbült Tér és Idő.
Dagadtam, mint fazékban a tüdő.
Fel is cseperedtem.
Meg is öregedtem.
Szíved Pompadourja csakis így lehettem.

Elmém mágnes - enkefalográfja: ujjbegyed.
S tart, míg tart ujjbegyem.
Ha végül - dolgom végezetten -, hazatérek a Túlra,
kirajzolódik lelki-testem teltkarcsú kontúrja.

Megjegyzés: 2017. 04. 19.

Kinyomtatom