Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Sajgó lélek
    5. ›
  5. Végtelen ébrenlét

Vers: Végtelen ébrenlét

, 331 olvasás, Aevie , 14 hozzászólás

vers, versek, sajgó, bánat, lélek, bú, búbánat, szomorúság, fájdalom,

Sajgó lélek

Április volt és korán -
vagy tán késő
hold és hajnal már együtt hált
vagy még...
csillagköpenyét az éj
kék pirkadatra szórta.

Azt mondtad, ne menjek még
a minden-vég már múlt
- hullt könny és csillag
belőlem tőled
vagy épp fordítva
de nem engedtél haza.

Még fáj – mondtam
minden műszak végén
vagy tán elején
a vég előtti percben
de maradtál te is
fájt az neked is...
... de tanulnunk kell még -

Mondtad.
Elmondtad akkor
hogyan kell -
a pokolból hol az út
mi elvezet
fel a csillagokig
akkor is
ha többé nem csillog és szikrázik
már
semmi sem.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Aevie
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 52
Regisztrált: 10
Kereső robot: 26
Összes: 88
Jelenlévők:
 · aron
 · bArthAKata
 · boszorka
 · Destiny
 · Divima
 · Géptelen
 · GoldDrag
 · Magyar Anita
 · Mysty Kata
 · Sheodon
Page generated in 0.0452 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz