Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fájó ősz

, 294 olvasás, maximum , 1 hozzászólás

Természet

Érkezésed jelezted
keserű
haragod
a
nyárt
utolérte.
Tőröd kezedben
tartod
várva,
hogy
szíven
szúrd.
Piros vére
leveleket
festi
mártír
áldozattá.
Korán érkeztél,
maradhatnál
távol
még…
Nem érzem
az
illatod,
ledérséged
odaveszett
egy
őszi
alkonyon.
Varázsodból vesztettél,
nem
gerjeszt
lángra
jötted.
Halovány arcú
augusztus
meghalni
készül,
ami
nekem
fáj.
Gonosz kacajt
látok
arcodon,
hol
van
már
pöre
ifjúságod?
Szalmalángon heverő
szerelmünk
hova
illant
el?
Füstös illatodat
most
nem
akarom
érezni,
ha
rád
gondolok
elmúlás
íze
keseríti
kesergő
számat.



Megjegyzés: 2014. augusztus 14. csütörtök- 15. péntek

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: maximum
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 320
Regisztrált: 2
Kereső robot: 36
Összes: 358
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.7134 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz