Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Alkonyattól-Pirkadatig

, 275 olvasás, Gurma , 2 hozzászólás

Pillanatkép

(Gálosfától – Húsvétig)

Apró tüzek gyúlnak ki bennem,
Fáklyák, mik fényesen lobognak.
Fényük elborítja zugaim,
A rothadó penész sápadtan szűköl.
Nemesség! Vérem gyorsulva zubog ereimben,
Forrósága fájdalommal ég.
Elrejtett, mélyen megbúvó eleim magva felfénylik, szárba szökken.
Magyar vagyok, Isten fia
Tűz, mi Én vagyok!
Egy lángözön a tikkadt, kihalt világban!
Ijedség vagyok, fájdalom,
Melegség, oltalom.
Most ez vagyok, most ez vagyok!
Isten vezet, utam gubancai egyenessé válnak,
Jöjjön, minek jönnie kell!
Lábaim nyomán virágok nyílnak,
Beteg vér fröccsen.
Páncéljaim elvesztettem rég,
Csupaszságom hegek, s friss sebek borítják.
Harcos vagyok!
Egy lángoló, büszke csődör, ki kancáit vigyázza!
Gyermek vagyok!
Ki tágra nyílt szemmel néz e világra!
Férfi vagyok!
Kinek testében NŐ az (Ú) úr!
Apa vagyok!
Karom gyermekim öleli!
Férfi vagyok!
Szerelmem senki nem kívánja!
Úr vagyok!
Világom harcos kapitánya!
Testvér vagyok!
Barátim szívdobbanása!
Ember vagyok!
Krisztus katonája!
Új remény éledj, kürt szava zengjen,
Csattogjon acél, halljék a mennyben!
Apró kis sóhajok, nincs baj, most rendben,
Lehet, hogy meghalok a közeljövőben.
Szaggass szét Atyám!
Ne maradjak egybe,
Gyúrj össze megint,
Testem Krisztus töltse be!
Adj nékem új szívet,
Elfáradt a régi,
Elengedném véle azt is, ki Őt nem igényli.
Véget ért hát végre,
Egy álomörvény köre,
Elbúcsúzok Tőle is, tán örökre!
S lesz e holnap,
Számomra kikelet, s lesz e benne szerelem,
Mi szívem tölti meg?
Isten a tudója,
Nem is nagyon fontos,
Ne én legyek életemben a főkolompos!
Vezessen csak Krisztus,
Ha lesz kit vezetni,
Úgy is csak Ő tudja, merre kéne menni.
Arra visz az utam,
Pedig nincsen arra Semmi,
Talpam alá a földet,
Isten épp Most teremti!
Izzadságom cseppjeiből,
Tenger lészen nyomban,
Hajlataim völggyé lesznek,
S hegylánc, mi izom karomban.
Szemem tükre, feneketlen tó,
Forró vérem, izzó lávafolyó!
S a végtelen nagy sivatag,
Hátam sík világa,
S testem fedő szőrzet, erdők sokasága!
Így születik bennünk, Isten Országa!
S a Paradicsom nem egy hely,
De az EMBER valósága!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Pillanatkép
· Kategória: Vers
· Írta: Gurma
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 131
Regisztrált: 0
Kereső robot: 21
Összes: 152

Page generated in 0.1635 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz