Magamba rejtelek, hogy megtaláljalak,
már nem kutatlak. Minek?
Szavadba bújok minden átkos hajnalon,
csakazértis.
Nyomomba térdepel megannyi árnyalak,
nem érdekelnek. Minek?
Betűid sápadt selyme tiszta oltalom,
csakazértis.
Hiába tűnsz a szóval, bennem vártalak,
nem múlsz belőlem. Minek?
Lelkedbe súgom át parányi sóhajom,
csakazértis.
Csak azért is.
Csupán a kába kétkedések ártanak;
nem engedhetem. Minek?
Ha megtalált a fátum, veszni nem hagyom.
Csak azért sem.