Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Űr-demencia

, 286 olvasás, bbbbb , 4 hozzászólás

Elmélkedés

álmodtam egy teret egy végtelenet:
akárki fantáziája látja,
nekifeszül a képzelet hártya
fújja fel, hogy tele-fekete telet

fessen meg sok üres gondolatkeret
be-zárva az élet metrikája,
ezer semmibemeredő lándzsa
embercsontfaragvány szúrós ketrecet

hajt nyakába, porsíneket veret -
csillagvonat robog rajt'-a-ki-csörtet -
sors fog(j) a ritkán tör emberbőrbe

öltve irha alá bújva-meg-remeg
örök-szükség őrök tőre, pereg
a homok, feni a kést nőből nőbe.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Szonett
· Írta: bbbbb
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 4
Kereső robot: 14
Összes: 38
Jelenlévők:
 · galamboki
 · Nituska
 · Öreg
 · Tiberius


Page generated in 0.0435 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz