Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nászlepel

2017-04-25 17:05:02, 319 olvasás, bladeattila, 4 hozzászólás

Talpig épp-lepelben lépdel felém,
illata szerelmes, ahogy szökell,
szemtelen csókokra éhes kelyhe
ma násztáncra hív, és ágynak szögel.
Hirtelen csuklik el minden szavunk,
ős-tüzemen parázsló szűz, batiszt;
fölémbe kerül, de kéz fordítja
rögtön, mint éhező katonatiszt.
Engedetlen! Színlel a csöppnyi test,
titkait ajka harapva ontja,
két kezében erő, s kantár feszül:
vágtába halva omlik a kontya...

... tán kígyók ölelnek avarban így;
hullámokba szédülvén,  
harcosan,
nyugalomba borulva,
csendesen.

Erotika

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Erotika
· Kategória: Vers
· Írta: bladeattila
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 0
Kereső robot: 11
Összes: 22

Page generated in 0.0407 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz