Navigáció


RSS: összes ·




Novella: Tíz évente háború 2.

, 213 olvasás, Jade_Sarkany , 0 hozzászólás

Kaland

Meleg volt a szeptember, és idén az október eleje sem hozott lehűlést. 10-e van, és még megy a légkondi. A meló se túl sok. Csak néhány potenciális elmebeteg. Sehol egy komoly probléma. Jók az ilyen időszakok. Viszonylag kevés ember hal bele a háborúsdiba ilyenkor. Jók az ilyen hónapok, csak az a baj velük, hogy előbb vagy utóbb változik az idő. Mind a természetben, mind a politikában. És az, akinek a feje felett csak a Szolgálatok Parancsnoka és a belügyminiszter, na meg az elnök van, az igen érzékeny a változásokra, különösképp, ha alig negyven és már tábornok. Annyi rosszakarója lehet, hogy meg sem tudja számolni… A késő délelőtti filozofálást szirénák zaja szakította meg. Aztán remegés. Az egész épület megremegett. Sikoltozás kintről, még több sziréna… Pukkanás…
- Francba! Katya, hívja a belügyet! Igor! Azonnal tudja meg nekem, kit lőttek ki. És hívja az elnök személyi védelmét. Jelentést kérek. Van három perce.
Azonnal tárcsázta a rendőrfőnököt. Kicsengett, de utána megszakadt. Közben megszólalt a mobilja.
- Nyikolaj, itt Sztepanszkij belügyminiszter. Támadás érte a Metrót. A rendőrség intézkedik, de itt, az épület előtt lelőttek egy főtisztet. Szeretném, ha értem jönne, és biztonságba kísérne. Már csak mi ketten vagyunk itt. Az elnököt és a vezérkart, valamint a kormányt is kimenekítettük. Viszont az én irodám túl magasan van.
- Indulok, miniszter Úr, lehozzuk hozzám, most nem biztonságos kimenni. Van valamilyen híre az eseményekről nekem?
- Mire ideér, igyekszem mindent megtudni. De siessen. Nem akarok kinyúvadni. – a vonal elnémult.
A tábornok intézkedésbe kezdett. Közben a szárnysegédje kiderítette mi történt.
- Uram, az első jelentések szerint, a Metróban több halott is van, és rengeteg civil sérült. Valamint Kovaljev ezredest lelőtték a lépcsőn, egy órája felrobbantották Inevcsuk tábornok Mercedesét, de nem sérült meg.
- Mi a szent szar? Kovaljev? Nem az egyik stratégiai tervező? Nézzen utána. Inevcsuk meg az egyik hadosztály parancsnoka…… Mindent tudjon meg róluk. Nagyon gyorsan.
Néhány percen belül felért egy szakasszal a belügyhöz. Az ajtót berúgva, futtában igazította el a katonákat.
- Hatan civilbe öltözni és tenni-venni az irodában. Ne lássák a pánikot. Ketten az ajtó előtt várnak, négy ember lekíséri a minisztert hozzánk. a többiek szétszóródni!
A miniszterhez fordult.
- Uram, most levisszük a BEH irodába. Az páncélozott. A hívásait oda irányíttatom, az enyémek ide érkeznek majd az esemény ideje alatt. De a végéig ezt nem tudom majd változtatni. Én itt maradok. Ön meg tudott valamit?
- Tíz halott, hatvan sérült. Sok súlyos. Mind civil. Óriási a kavarodás. és még egy orvlövészünk is van.
- Arra ne legyen gondja. Nem sokáig van.
- Tábornok, az orvlövész zsoldos. élve akarom. Tudnom kell, ki küldte, és később még jól jöhet.
- Mindent megteszünk, Uram, de most menjen.
Alig tellett tíz percbe a két rendszer felcserélése, a két iroda rendezése. A belügy ablakában két elit mesterlövész várta, hogy a terrorista ismét lőjön, de nem történt újabb incidens. Pár perc adatott átgondolni az eseményeket, míg a rendszer is átállt ide. Szándékoltan kikapcsolta a mobiljait, hisz a hálózat úgyis iszonyat terhelt. Egy órán át tuti nem érik el, ha meg el is tudnák, meg tudja magyarázni a dolgot. A laptopját szintén nem akarta használni. Majd ha helyreáll minden. Addig is, összeszedi a teendőket. Papírt és tollat ragadott, írni kezdett. Mikor helyre állt a rendszer, csörgött a vezetékes telefon.
- Uram, Igor vagyok. Jelentem, az informatikai áthelyezés megtörtént, és a vonalak is cserélődtek. Valamint megtudtam még pár dolgot. A két főtiszt Csecsenföldön dolgozott legutóbb. Az este folyamán elhunyt a Groznij-i körzet elhárító parancsnoka is. Mivel gyanítom, hogy mese az, hogy agyvérzést kapott, így megsürgettem a boncolását, engedelmével. Pár óra és kapunk előzetes eredményt. De ha igaz a gyanúm, akkor itt nem szimpla terror akcióról van szó.
- Hanem célzott likvidálási manőverről, a többi meg csak elterelés. Ezek az elmebeteg állatok, hogy kicsináljanak három katonatisztet, megöltek mellé jó pár civilt is. Járulékos veszteség. Bíztató. Egyéb van még?
- Nem, Uram, talán csak az, hogy az elnök dühöng, hogy nem éri el.
- Ha legközelebb hívja, közölje vele, hogy IP-hívásokat tudok már fogadni egy tiszta vonalon.
Az elnök hívása nem várattatott sokat magára. Még utána akart nézni az áldozatoknak, de nem maradt rá ideje.
- Nyikolaj! Miért nem volt elérhető? – érdeklődött az elnök, szigorú képet vágva.
- Elnök Úr! Itt nagy a kavarodás. Van egy orvlövész szemben, idebent a robbantás kisebb károkat okozott, azt a technikai személyzet orvosolja, ráadásul, az evakuáció során a belügyminiszter urat itt felejtették, így őt is biztonságba kellett helyeznem. Úgy döntöttem, irodát cserélünk, és ez időbe telt. A rendszerek ismételt levédése szintúgy. A mobil hálózatok meg iszony terheltek, így, gondoltam, ott úgy sem keres majd. De állok rendelkezésére, Uram.
- Nagyon helyes. Nos, a merénylet csak elterelés volt. A cél az volt, hogy lefejezzék a jövő héten induló hadjáratot. A dolog mibenlétéről részletes iratokat fog kapni az áthelyezési parancsában. Most csak egyet akarok magától: Rakjon rendet nagyon gyorsan a városban, hogy vissza tudjunk költözni. Ehhez bármilyen eszközt igénybe vehet. Részemről ennyi, de átadom Evgenyijnek, még mondana pár szót. – a video hívás képén az elnök helyét átvette a titkos szolgálatok parancsnoka.
- Védett a vonala, tábornok?
- Igen.
- Akkor ürítse ki a szobát. Azonnal. Senki nem hallhatja, amit most mondok.
A tábornok intett egyet, és egy perc alatt kiürült az iroda.
- Hallgatom, Uram.
- Nos, a dolog úgy áll, hogy a kormány, vagy a vezérkar köreiben egy olyan magas szintű áruló búvik meg, aki hozzáfér a közel legmagasabb szintű titkosítási iratokhoz is. Szeretném, ha elkapná. Ért engem?
- Igen, Uram.
A beszélgetés után kiment az irodából, a saját irodája felé vette az irányt. Bekapcsolta a mobilját és az egyik őr kezébe nyomta, akitől elvette a rádióját. Keresett valakit, aki elég közel volt a szárnysegédjéhez, beszélt vele, egy folyosóra rendelte.
- Százados, komoly bajban vagyunk. Kérem, speciális védelmet biztosítsanak a belügyminiszter úrnak. És van egy ajánlatom magának, ha érdekli.
- Igen? – vonta fel szemöldökét a százados.
- Ha megoldja, kijárom magának az ezredesi rangot, és önálló körzet parancsnoka lehet. Nem Moszkva, sőt, az is lehet, hogy csak Belső- Szibéria. De akkor is, önálló körzet.
- Mit kell tennem, Uram?
- Rakjon nekem rendet a városban. Tudom, hogy az én dolgom lenne, de ha gyorsabban elintézi, mint ahogy én tudnám, ígérem, jól jár majd. Kapja el az orvlövészt is, ha lehet, élve. Lassan menekülni fog. Vagy patkány, vagy kaméleon, vagy pók. Ja és értesítsen róla, mivel robbantottak a metróban, valamint szerezzen nekem egy specialistát, aki ismeri a csecseneket, és van harctéri tapasztalata is, ráadásul még aktív szolgálatban van.
- Uram, azzal nem lesz gond. Most jelentkezett be egy Drangul nevű veterán törzsőrmester. És üzent is Önnek. Azaz a polbüro igazgató helyettesének. Azt mondta, a speciális szobába visz egy VIP vendéget. Ott várja Önt és azt is mondta, orvosra is szükség lesz majd.
Nyikolaj azonnal indult a belső kihallgatóba, ahová egy speciális orvost is hívott rádióján. Ivanov tábornok, egy ötven körüli pszichiáter volt, akit anno ő maga szervezett be, és aki lassan a legfelsőbb szintekig jutott el szakmai tudásával. Szinte minden kihallgatást együtt bonyolítottak le anno. Egy ilyen ’ elbeszélgetés’ során ugyanis nagyon fontos a diszkréció és a bizalom. Mármint, hogy a kihallgató tiszt teljesen megbízhasson a segítő orvosban. Dr. Ivanov nem csak a fizikai sérüléseket tudta ellátni egy-egy durvább kihallgatás után, de a saját kérdezési módszerei is ismertek, pláne elismertek voltak a Szolgálatoknál. „A jó öreg Doktor Szása… ” –gondolt vissza az orvosra, miközben visszatért elméje a jelenbe, a kihallgató szobába.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Kaland
· Kategória: Novella
· Írta: Jade_Sarkany
· Jóváhagyta: Aimee

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 203
Regisztrált: 2
Kereső robot: 27
Összes: 232
Jelenlévők:
 · Napfeny
 · Sutyi


Page generated in 0.2172 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz