Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kökényvirágok

, 266 olvasás, Kovács Sándor , 11 hozzászólás

Természet

Kökényvirágok illatába bújt a szél,
fehér lepelre hull a vaksi tűzbogár,
kölyökrügyekre kerge napsugár visít,
s a furcsa hangra mind hamar vigyázzba áll.

Öreg diófa ágain morogva ring
a színes, ugri-bugri tengelic madár,
hiába várja párja és a fészekalj,
sovány kukacra percek óta nem talál.

Saját világra néz a harci hangyavár,
uralkodása már a szilvafáig ér,
idén talán a hangya-harcosok nyomán
remegve fél, ki cseppnyi életet remél.

Egy épp ma érkező, maroknyi fecskepár
a bumszli fellegek között vidáman él,
s az égre írva kettejük románca, mert
kökényvirágok illatába bújt a szél,

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Kovács Sándor
· Jóváhagyta: Aimee


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 19
Jelenlévők:
 · Rákosi


Page generated in 0.021 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz