Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Kökényvirágok

2017-04-03 15:05:01, 355 olvasás, Kovács Sándor , 11 hozzászólás

vers, versek, természet,

Kökényvirágok illatába bújt a szél,
fehér lepelre hull a vaksi tűzbogár,
kölyökrügyekre kerge napsugár visít,
s a furcsa hangra mind hamar vigyázzba áll.

Öreg diófa ágain morogva ring
a színes, ugri-bugri tengelic madár,
hiába várja párja és a fészekalj,
sovány kukacra percek óta nem talál.

Saját világra néz a harci hangyavár,
uralkodása már a szilvafáig ér,
idén talán a hangya-harcosok nyomán
remegve fél, ki cseppnyi életet remél.

Egy épp ma érkező, maroknyi fecskepár
a bumszli fellegek között vidáman él,
s az égre írva kettejük románca, mert
kökényvirágok illatába bújt a szél,

Kinyomtatom