RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2017-04-01 21:45:12, 293 olvasás, lambrozett , 0 hozzászólás
Üres a fej, gondolatkihalt, nem érezni, csak a lüktetést - tavasz van, de belül zord idő, csírázatlan magvak szerteszét. A termőföld hideg, szikkadt és merészebb jövőt álmodik - ahol nap süt, a hantokon kék írisz röpköd, élet lakozik. A kopárság fájó, lehangol... a megrekedt dolog pusztító - ám jobb néki mégis odabenn; a remény e pusztán túl nyíló. Megjegyzés: (2017. március)
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς