Szívem mellett egy angyal ül,
könnyű szárnyával óvja azt,
maradjon így s lelkem örül,
nála meglelem a vigaszt.
Még álmomban is óv engem,
tudom és érzem én belül,
bíz sokszor a számra vettem,
de nélküle üres az Űr.
Nem akarom elveszteni,
nélküle biztos meghalok,
így az ő léte elemi,
és én életben maradok.
Nagyobb ajándék nem lehet,
ezért áldom is a sorsom,
mindig feldobja kedvemet,
ő sosem lehet adósom.
Megjegyzés: 2016.