Navigáció


RSS: összes ·




Jegyzet: Szemcsék

, 281 olvasás, andrisko , 0 hozzászólás

Gondolat

Ma már a munka nem megfizetett, ezért mindenki könnyű melót választ, ha egyszer teheti. Mindenki egyetemista a laza meló érdekében... de, - kérdem én - hol marad a tehetség, és a képességek, meg az igazi inspiráció, továbbá a valódi tudás?!...

Jó az, ha senkit sem tartasz ellenségnek!... mégis, a valóság azt igazolja: gyáva és jellemtelen az az ember, kinek nincsenek ellenségei.

Ideje volna a szentírások valós tartalmának felfedésére! Ez jóval fontosabb lenne mintsem gondolnánk!

Lehet jó és tartalmas életet élni és persze lehet szánalmasat is! De hát most kinek mi a jó és kinek mi a tartalmas?!... kinek mit jelent a szánalmasság?!... Nem is lenne baj ez. Csupán vállalnod kell azt amit választasz és nem másokra mutogatni! Példának okáért, ha a függősséget választod és trehány és ostoba életet élsz, korcsomáról korcsomára hányódsz, elvered az összes pénzed, majd azt lesed, hogy ki és hol szán meg és hol tudsz lekanyarítani valakiről egy falatot: italt, drogokat, és tudom is én!...; akkor légy tudatában ez is a te döntésed eredménye!... Nem hibáztathatsz senkit ezért magadon kívül, ökölbe szorított kezekkel az égre förmedve: ''Miért vagyok ilyen csöves?! ''... , hisz az élethez nem is kell sok. Nagyon kevés is elég. A baj az ostobaság. A vakság és társai. Nagy vagyon sem tehet boldoggá senkit, csak pusztán önmagában. Nem tudom ismeritek - e a példázatot?... ha egy disznót palotába teszünk percek alatt disznóól lesz az egész palotából!...

- Isten tehet - e arról, hogy létezik?
- Nem. Mivelhogy személytelen.

A dolgok elsajátíthatók. Csupán meg kell tanulnod őket. Ha rájössz, hogy a tanulás az egy izgalmas dolog, akkor többé nem fog nehézségeket okozni már; de azért ne legyen ez kényszer... a rendszer persze megpróbál majd rászedni, de ne feledd soha, hogy mindig vannak kiskapuk!

Hosszú kísérletek és kutatások eredményeként - meg kell jegyeznem - arra a következtetésre, majd ebből kifolyólag - a tények visszaigazolása alapján - arra az eredményre jutottam, hogy a legeslegrosszabb dolog ami létezik az a függőség; és ide beleértek abszolút mindenféle függőséget mint: drogok, élvezetek, valamint a jólléttől és maga az élettől való függőséget is. Ezt a tényt kísérleti eredményeim teljesen igazolják

Eddigi meglátásaim szerint Isten személytelen, és ezért is mindenható. Amíg nem éred el a teljes személytelenséget addig soha nem értheted meg Istent.

Mondhatni sok mindent; mégis Én azt mondom: a nyitottság és a tapasztalat mindent megelőz!...

Hiszek a karma törvényében, de ugyanúgy hiszek a kegyelem törvényében is és úgy gondolom, ha valaki igazán törekszik a lelki tisztaságra az elnyeri ezt előbb vagy utóbb. Csak abban nem vagyok még teljesen biztos, hogy melyik a jobb és az előnyösebb: előbb vagy utóbb elnyerni a kegyelmet.

Egészségügyben dolgozni nem egyszerű dolog, és nem beszélve arról, ha sürgősségi eset adódik; Pillanatok alatt dönteni, lépni és tenni a dolgok érdekében; és a másik dolog, hogy jól dönteni; nem akárhogyan; ez igazán nagy felelősséggel jár, mégis épp ettől izgalmas és jó!...

Munkámnak köszönhetően gyakran találkozom azzal a ténnyel, hogy egy nap ki kell bújnunk jelmezünkből. Felteszem a kérdést mindig magamnak: ennyi lenne az Ember, ennyi lennék Én, és ennyi az Élet?! Egyre inkább elhangzik bennem a kérdés: Ki vagyok Én valójában?!... Csak egy megsemmisülésre ítélt múlandó lény lennék, vagy van valami, melyet jelenleg használt képességeimmel - érzékszerveimmel nem érek fel, amit nem tudatosíthatok?!... és itt egy döntő kérdéssel állunk szemben úgy gondolom.

Igen, sok minden függhet a neveltetéstől; mégis Én azt mondom: Embertől is függ a sors!... Sőt!... és aki a csillagok titkát kutatja, az nagyon közel van már Istenhez.

Igazságra gazság tör e világban, és megveti az együgyű a zsenit. Kimagasló emberek körében csakis kimagasló emberek maradnak, vagy senki.

Válassz olyan megélhetőséget amit szeretsz, és nem kell majd sajnálkoznod többé: "jaj holnap Hétfő" és tudom is én; ezt azok szokták mondani akik igazán boldogtalan életet élnek; Ne légy boldogtalan; légy büszke és vidám, légy boldog! Találd meg azt ami boldoggá tesz és próbálj abból megélni.

Aki nem él a halállal a szeme előtt - folyton - folyvást - tévúton jár. A tévút a tévelygőt ide - oda dobálja és nevetségessé teszi. Ezért mindig élj a halállal szemed előtt, hisz ő a nyomodban lépked folyton - folyvást; hogy nehogy nevetségessé válj majd megébredvén egy másik síkon. Ezért tiszteld a távozót és a távozni készülőt is. Minden amit látni vélsz a valóság csupán parányi része, de biztos lehetsz abban, hogy nem a teljes egész.

Ma távozott egy betegünk; ügyeletes voltam; tettem a keményet, a rezdületlent, a távozott anya zokogó lánya előtt, vigasztalván: ne aggódjon, ez teljesen természetes dolog; majd elgondolkodtam: ha bár természetes, épp annyira szörnyű és gyötrelmes; valljuk be a halál mindig szörnyű és gyötrelmes; és ha másért nem is, akkor az elválás fájdalmáért.

Tudod... ne gyere nekem ilyen unalmas strófákkal, hogy ''Igen mert te vagy a nagy guru, a nagy tudós, te mindent tudsz és látsz... ''... s tudom is Én; Légy inkább önmagad királya és csináld úgy ahogy neked tetszik. Tök mindegy, hogy Én ki vagyok... Ennyi az egész; ilyen egyszerű, a többi így lehet mellékes...

Micsoda szánalmas lény is az ember... azt hiszi el éppen amivel etetik; ellenben igazán kevés aki látni kíván.

Valaki, ha távozik az életedből, vagy az élők sorából - ami szinte ugyan az - aki szeretetet adott neked, az fájdalmas, és ez a fajta fájdalom enyhíthetetlen. De tudod mit?! Nem is baj ez, így legalább érzed és tudod: mekkora nagy érték a szeretet... Igen vannak akiknek mélyebb, erősebb a szeretetük mint másoknak; igen, vannak ilyen emberek...

Fel kell ismerned: Szétválasztott dolgok nem lehetnek maradandók. Az idő múlásával önállóságukat vesztik, és visszatérnek az általánoshoz; végül a nagy örök egyhez vonulnak vissza, avagy Istenhez, mert ők onnan valók.

Mindenki keresi az élet értelmét. Még az is, aki ezt mélyen elrejti magában és nem beszél egyáltalán róla.

Egy nap csak egyszerűen rájössz: nem kell túl jónak, vagy túl rossznak lenned, az élet nem erről szól... egyszerűen minden erőddel meg kell próbálnod mindenek ellenére
egyben maradni és vidám lenni, és ez az, ami igazán számít semmi más.

Hát még, ha az ember egyébhez nem is annyira mesterien ért, de az ítélkezéshez, ahhoz igazán mesteri szinttel rendelkezik...

Úgy gondolom, az egyik legjobb dolog a gondolkodás, és a merengés a dolgok és a csodák fölött... lényegében minden egy csoda.

... egyszer láttam egy férfit aki sírt. Nos, most nem szeretném részletezni... mindegy, hogy min és mikor; ... lenéztem. Azt hittem valaki gyáva alak... most már biztosan tudom, hogy nem így van. Az a bátor aki mer érezni és élni.

Az Igaznak kezdetben nagyon nehéz, de majd semmihez sem hasonlatos erő nyilvánul meg őbenne és így majd semmi sem szegheti útját...

Mondok Én neked valamit: az emberben működik egy örökös elégedetlenség önmagával és a világgal, valamint körülményeivel szemben. Amíg ezt az utat követjük addig nem lehetünk boldogak igazán. Inkább meg kellene találni a benső békét, ami örök és állandó, majd Ő rá alapozni; így egy valóságos elégedettségre és igazi békére tehetünk szert.

Néha a legjobb dolog lemenni a terembe és megbirkózni a vasakkal.

Az éj szelíd és titkot hordoz, a gyümölcs lassan, de biztosan beérik; de jól vigyázz: nem minden arany ami fénylik.

Az jár a fejemben, hogy a természet mesteri pontossággal tükrözi
az ember dolgait, megpróbáltatásait; Most például a vadló szelídítés jutott eszembe... nézd meg hogyan töri be a vadlovat
a cowboy... hogyan lesz a vadlóból szelíd engedelmes jószág:
Kezdetben szelíden közelít hozzá az ember, semmi hirtelen mozdulat, indulat, vagy erőszakosság... lassan, óvatosan, szelíden; ez tetszik a lónak; majd jöhet a nyereg, majd fel a ló hátára; ekkor jön a megpróbáltatás, de végül eléri a célját a szelídítő... Így van ez bármivel az életben, és bármilyen téren az ember életében...

A kis egó megrémül, ha Istenről hall, sőt nem is hisz benne és nem is akar hinni; de Isten nem valami hiedelem kérdése. Isten színtiszta valóság.

Azon elmélkedem, hogy a dolgok és a megközelítések több szögből is megtörténhetnek, valamint meg is történnek. Ezért aki nem azon az úton jár amelyen mi, az még nem jelenti azt, hogy ő hibás ösvényt követ. Erről is meglehetsz győződve.

Egy barátunknak költözni kellett megszokott lakásából, ugyanis a lakás idővel igen lerongyolódott: dohossá, nedvessé, igen kényelmetlenné vált; így hát összepakolta holmijait egy bőröndbe.
Engem hajtott a kíváncsiság, hogy mit vihet magával ebből a lerongyolódott nedves, és penészes házból, így egy nap indulása előtt belepillantottam a bőröndjébe. Meglepetésemre csak egy könyvet találtam benne, melynek lapjaira barátunk jó, és rossz cselekedetei voltak felírva. Élete végén csak ezt a könyvet viszi magával az ember, kétségtelenül.

Aki keres az talál és a zörgetőnek megnyílnak a kapuk.

Mivel, hogy irigyeim ellen semmit sem tehettem, így megtanultam élvezni, hogy egyesek fölöttébb irigyek rám...

Bocs, de én nem vagyok nyilinyalamádé!

Nem mondom, hogy mindent tudok a Pszichológiáról, de azt merem állítani, hogy jól ismerek néhány dolgot, valamint folyamatot és azok eredetét is jól betudom azonosítani; ezért sokan fordulnak hozzám segítségért. Meg kell jegyeznem zárójelben: olykor meglepő, hogy az emberek mindegyike valamiféle Pszichés problémával küzd, és most itt nem akarom azt vallani magamról, hogy jómagam ellenben nem.

A fájdalmak enyhülnek és a sebek megszűnnek! Minden körbe - körbe forog... Öröm és bánat, nappal s az éj! Ne félj! Ne ess kétségbe... Ami elmúlik visszatér!

Meg fogok halni. És ha csupán a test lennék, akkor életem teljesen értéktelen volna.

Néha nagyon meg kell sérülnünk, úgy mond olykor teljesen össze kell törnünk önmagunkat ahhoz, hogy ráeszmélhessünk, valami nincsen a helyén.

Semmit sem vittél véghez, ha az örökséget nem tudod továbbadni, és itt leginkább a szellemi és lelki örökségről beszélek. Gyerekeid földre szállt Istenek. Légy erről meggyőződve, szeresd őket és ez szerint élj!

Nem mindegy, hogy a fordítva húzott bugyit miről veszi észre az asszony, a varrásról vagy a sza*ásról!...

Az okoskodás fölösleges. Ne okoskodjon, ne fanyalogjon. A lexikális tudás közel sem elégíti ki igényeinket. Nekem különösen hányingerem van a nagytudákú emberektől. De különben tudja mit?! Csináljon amit akar!

Ne aggódj, ha bánatos vagy: nagy emberek mindig a bánatosak közül keverednek ki. A bánat és az öröm együtt jár, akár a fény és az árny, kéz a kézben. A lényeg, hogy ennek mindig tudatában légy.

Azon gondolkodtam el, hogy a lélek miért nincs tudatában saját önön nagyságának, és így arra a következtetésre jutottam elmélkedésem során, hogy a lélek azért nem rendelkezik önmagáról úgy mond mint egy ilyen szubjektív képpel mivel, hogy mindent egyformának és egyenlőnek lát és ezektől nem is érzi magát különválva, hiszen lényegében nincs is különválva. Ez mint egy objektív tudás, tudat alatt működik az emberben. A lélek egy egész univerzum, és minden létezővel valamint lehetségessel teljes mertékben egy. Ezért nincs önmaga tudatában a lélek, vagyis ezért nem rendelkezik egy végső én képpel.

Az álszerénység egyike azon ''emberi'' tulajdonságoknak, melyet egyáltalán nem tudok jó szemmel nézni.

Itt ülök a szobámban és azt érzem, hogy olyan jó távol lenni a pénz világától, a csillogástól és hírnévtől, valamint alkoholtól, és mindenféle kábítószerektől; a zsibvásártól, széthúzástól és ellenségeskedéstől, melyek a lelket mint egy kormányos nélküli hajóvá teszik, a sötét viharos tengeren...

Nagyon fontos, hogy szeresd amit csinálsz, és ha elfáradtál, hát pihenj meg, majd kezdj neki újra, hogy meg ne utáld azt amit szeretsz!

Az ember, ha nem elmélkedik eleget, ugyanakkor, ha nem próbál teljes erejével összpontosítani, akkor nem veszi észre: fizikai teste mint egy eleve elrendelt és megírt sors van jelen életében, ha kiindulunk abból a tényből, hogy van egy eleje és van egy vége.

Nézd meg a nagy diktátorok arcát. Nem boldogságot és örömöt látsz, hanem az ellenkezőjét: kétségbeesést, félelmet és bizonytalanságot, remegve fürkésző tekintetet látni rajtuk. Én egyáltalán nem irigylem őket.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Jegyzet
· Írta: andrisko
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 6
Kereső robot: 17
Összes: 41
Jelenlévők:
 · Destiny
 · fenytores
 · Napsugár
 · Öreg
 · Szati
 · Tiberius


Page generated in 0.0462 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz