Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nem juthatsz át földi kelepcén

, 356 olvasás, jeneyi , 0 hozzászólás

Mozaik

Boldog az, ki lelkedig felérhet;
természet színképe véredben őshonol.
Hol virágzik tarka világunk
s a benne gyűlt enyészet?
Féltők és kesergők győzzenek,
ne báva búskomor.

***

Nyírfácskám keresném
a bús orosz őszi tájon.
Nem juthatsz át földi kelepcén:
önmagad kell valóra váljon.

***

Költő, mit ér versed
múlt idők mérlegén?
A balga mentsvárat ápolgat,
szekérnyi lomha terhet,
de mentőövet nem lel.
Bár arannyal számol,
puszta gőg meg holt remény
sorsa jutalma, mit felélhet bárhol.
Napja tán felragyog,
majd halálra perzsel.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mozaik
· Kategória: Vers
· Írta: jeneyi
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 319
Regisztrált: 1
Kereső robot: 29
Összes: 349
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.4865 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz