Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Sír ma Valcum

, 283 olvasás, Kankalin , 4 hozzászólás

Megemlékezés

Múltba néz a táj, jövőben élhet,
Mert kopott falak szavát
Ókor írta meg nekünk, s meséket.
Légiók haladtak át,
Útra térve harcban álltak,
Róma így üzent nekünk, a mának.
Ó, ti bátor, ős utak!
Ó, ti bátor, ős utak...

Itt legelt, telelt a mén, s e művel
Festetics tanyája élt,
Szép lovak tenyésztek, és a tűzzel
Olthatatlan is remélt.
És Petőfi Júliája?
Apja gazdatiszt, e birtok árja.
Halhatatlan így üzen.
Halhatatlan így üzen...

Úrlak édenének ősz tanára
Romba dőlt falak között
Csak nevelt tudattal, és nagy ára
Volt, ha néha vért köpött.
Szellemét a rom beitta,
Míg beszélt, dalolt, s a kotta tiszta.
Mondd, dalát ki érti meg?
Mondd, dalát ki érti meg...

Holt falakba róva élet éled,
S ott erős a tégla is,
Persze már avítt romokba téved,
Kőre hull, az is hamis.
Vannak elfogult pribékek,
Jönnek és kutatnak, ám mivé lesz?
Ó, ha lenne épület!
Ó, ha lenne épület...

Hinni volna jó az ó falakban,
Jaj, ti büszke, ős romok!
Ókor érjen el, jelen szavakban!
Tán csak én vagyok konok?
Sír ma Valcum, újra élem.
Légy a régi, várom és remélem!
Add, Uram, hogy így legyen!
Add, Uram, hogy így legyen...

Megjegyzés: Ekhós vers kántortanító nagyapám és régész nagybátyám emlékére, no meg Valcumért, amelynek fennmaradásáért mindketten sokat tettek.
2016. március 8.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: Kankalin
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 1
Kereső robot: 19
Összes: 29
Jelenlévők:
 · Öreg


Page generated in 0.0432 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz