Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Közel és távol vagy

, 337 olvasás, holdfeny , 11 hozzászólás

Szerelem

Nem vagy már a közelemben,
A Te döntésed volt:
Nekem csak az maradt,
Hogy elfogadjam ezt!

Tudod milyen nehéz ez,
S közben tudni azt,
Hogy nem kereshetlek:
Mert helyét átvette a néma tisztelet.

A távolság nehéz súlya olykor a szívemet nyomja,
Vigaszom immáron a hátrahagyott
Emlékekben találom:
Amit senki nem vehet már el tőlem.

Emlékképek, mik Rólad és
Rólam szólnak,
Ez biztosítja a mosolyt az arcomon,
Szemem azúrkék gombszemként tündöklik közben.

Ha a távolságod elviselhetetlenné válna,
Gyógyír lesz nekem
A hold ezüstös fénye, a csillagok
vakítóan fehér ragyogása, a nap
kellemesen meleg, narancsos tüze alatt
a sós tengervíz morajlása.

Megjegyzés: 2017. 01. 18.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: holdfeny
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 3
Kereső robot: 14
Összes: 38
Jelenlévők:
 · Kócos
 · Ravain
 · taxus_baccata


Page generated in 0.0444 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz