Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Aggastyán világ

, 279 olvasás, Yetisz , 0 hozzászólás

Néhány szóban

Ősz fejünket kezünkbe temetve mégis
mosoly ül érett arcunkon.
Az elmúlt éveket szívünkbe zárva
hagyjuk, hogy bennük utazzon.
Az időnk leperget meg öregedtünk,
álmainkban kis gyermekként ébredünk.

Már sokan közülünk nem mondhatjuk
édes anyám vagy tán kedves apám,
de gyermekeink itt vannak és vigyáznak reánk.
Foghatjuk kezüket az úton haladva
már minden egyes lépésünket ők irányítanak.

A pergő évek sokasága mély nyomokat
hagyva bennünk, gyorsan tova szálltak.
A szép emlékeket szorosan megőrizve,
a rossz dolgokat gyorsan elfeledve,
léptünk tovább a furcsa ismeretlenbe.

Egy biztos mindannyiunk sorsa, szép lassan
megöregszünk és elveszünk a varázslatos múltba.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: Yetisz
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 28

Page generated in 0.0413 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz