Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Kukorelly Endre Göteborgban

, 414 olvasás, PiaNista , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Kukorelly Endre a Könyvvásár tömegében került elém. Igen, lehet mondani: egyszerűen leszólítottam. Egy perccel később már egymással szemben ültünk, tegeztük egymást; társaságában én nagyon jól éreztem magam.
- Sok meghívást kapok külföldön élő magyarokhoz. Apámtól örököltem, hogy érzelgős ember vagyok. Itt is azt találom, hogy ti, akik itt éltek évtizedek óta, vigyáztok rá, őrzitek a magyarságotokat, a magyar nyelvet. Lehet, hogy ez kicsit patetikusnak hangzik, de ez előtt én leborulok. Körbe vagytok véve egy más kultúrával. Hétköznapjaitokat kitölti a svéd nyelv. Hagyhatnátok a fenébe a magyarságotokat, a magyar szót, de ti nem ezt teszitek. Mi több: még gyermekeitek sem. És én ennek kifejezetten drukkolok. Kukorelly Endre író, drámaíró, költő. Szemináriumot tart érdeklődőknek, akik maguk is írnak. Előadásai az írás mesterségbeli fogásairól szól.
Két évig a Parlamentben is ült. Úgy érezte azonban, hogy a politika nem az ő világa, de ez a két év tanulságos volt. 2014-ben egy életrajzi regény lett az eredménye: „Országházi divatok”.
Az „Ezer és három avagy a nőkben rejlő szív” c. könyvét mostanában fordították svédre. A történet férfi-női kapcsolatokról szól meglehetősen köntörfalazás nélkül.
Kukorelly Endre a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje és a József Attila-díj mellett számtalan egyéb kintüntetést kapott.
Az írót nagyon foglalkoztatja a csak itt-ott fellelhető segítség, amelyet a hazai magyar lakossághoz képest jobban, vagy sokkal jobban élő nyugati társaink adhatnának. Bármilyen formában. Gondolt itt az egykor Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben, Szlovákiában rekedt társainkra, akiknek talán még nehezebb megtartani azt, ami őket valamikor réges-régen magyarrá teremtette.
- Nekünk ebből a magyar panasz-kultúrából kellene kilépnünk. Mindenki siránkozik, nyafog. Ezen kellene segítenünk, ezzel kellene leszámolnunk.
Nagyon remélem, hogy Kukorelly Endrét máskor is látjuk még.

Szeptember 26-án este, az említett író-olvasó találkozón Csata Attila, a „Kőrösi” elnöke, felkérte a megjelent írókat, költőket, hogy néhány szóban mutatkozzanak be.
Régi ismerősünk, Berg Judit a sok-sok óvodásoknak, kisiskolásoknak írt könyv után, saját gyermekeinek növekedését kísérve, kiskamaszoknak írt regényt, amelynek most tervezi folytatását.
- Mióta legutóbb voltam itt meghíváson a göteborgi Litteraturhusben, írtam jó néhány rádiójátékot is.
- Rendkívül izgalmas munka.
- Igen. Egyfajta átmenet a regény és a drámaírás között. Saját korábbi munkáimat írtam át rádióra. Közel egy évembe került három rádiójáték megírása. Ez hetven rész! Írás közben gondolni kell rá, hogy a rádiójáték kizárólag a hallott beszédre épít. A hallgató nem láthatja a szereplőket és természetesen nincs mit olvasni. Borzasztó jó szórakozás volt!
Bemutatkozott még Csikós Tíbor, a göteborgi Tavaszi Szél alelnöke, aki hamarosan átadta a szót Ladik Katalinnak és Szkárosi Endrének, akiket immáron nem az ú. n. határon túli, vagy a vajdaságiak között emlegetünk, hanem a magyar avantgárd költők sorában tartunk számon.
Mezey Katalin kiadó, író és költőnő, aki a délelőtt folyamán költeményeiből olvasott fel. Német Eszter első regényét mutatta be az idén és Larsson Mária gyermekkönyv kiállításán mutatkozott be, beszélgetett el a gyermekekkel.

Megjegyzés: Göteborg 2015

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Próza
· Írta: PiaNista
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 4
Kereső robot: 13
Összes: 26
Jelenlévők:
 · gszabo
 · hazugsagok
 · Kavics
 · Kovács Sándor
 · Öreg


Page generated in 0.0648 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz