Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ősz

, 410 olvasás, Rea , 0 hozzászólás

Természet

Fázósan jött az ősz hirtelen,
úgy porolt végig nesztelen.
Hideg van, még a lehelet is látszik,
a kályha előtt Cirmi játszik.
Meleg van odabenn, ropog a tűz.
S két kislány gyöngyöt fűz,
együtt játszanak nevetve,
s az ablakot kopogtatják a kövér esőcseppek.

Hideg van, de mégis a természet száz színben játszik,
barnában, sárgában, vörösben pompázik.
Esik az eső, fúj a szél, fákat csivir-csavar,
valahonnan a távolból hallatszik néhány gyermek kacaj.
Estefelé már könnyen sötétedik,
az utcáról komor léptek hangja hallatszik.
Mindent átvesz a szomorúság, elmúlás érzete,
míg a természet újjá nem éled.

Fázósan jött az ősz, S a levegőben sült gesztenye illat száll,
eszünkbe juttatva szívünknek szeretett otthonát.
Apró talpak futkároznak őszi avaron, boldogságtól kacagón.
S repkedtek a színpompás falevelek az udvaron.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Rea
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 185
Regisztrált: 2
Kereső robot: 40
Összes: 227
Jelenlévők:
 · Déness
 · Sutyi


Page generated in 0.184 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz