Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Apám szeméből a fény

, 285 olvasás, bacsol , 0 hozzászólás

Halottak napja

Ahogy pislákolt még testében a fény,
szavaiból lett formázatlan agyag,
cseppenként, lassan elapadt a remény,
s fájdalmat hallgatnak a betonfalak.

Most lelkedért lobog a mécses lángja,
most még szúr, sebez emléked szilánkja,
könnyekre váltva immáron a remény,
apám szeméből már szívemben a fény.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halottak napja
· Kategória: Vers
· Írta: bacsol
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 1
Kereső robot: 11
Összes: 23
Jelenlévők:
 · engs


Page generated in 0.0415 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz