Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Megálmodod…

, 235 olvasás, Mona_Lisa , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Megálmodod és eléred,
Aztán pedig már nem kéred.
Mindig többért siránkozol,
Éjjel-nappal imádkozol.

Depresszió és szorongás,
Fojtogat, akár egy rontás.
Fényes nappal is borút látsz,
Szürke felleg, bús komorság.

Fegyver nélkül nyersz háborút,
Mélységből ez lesz a kiút.
Visszanyered hited újra,
Álmod eképp vál valóra.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Mona_Lisa
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 24
Jelenlévők:
 · Aevie


Page generated in 0.0973 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz