Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Emlékkönyvbe

, 379 olvasás, Hoporty , 2 hozzászólás

Nőnap

Égre nézve látom, vonulnak a felhők,
elindulok felkutatni a tavaszi erdőt.
Olvad már a hó is, lecsöpög az ágról,
magvak bújnak elő drága földanyából.

Nézem egyre-másra virág nyílik sorba,
akad itt-ott köztük piros pöttyös gomba.
Kezét fogom nyomban minden földi nőnek,
kísérem így fák közé szembekötve őket.

Megérkeztünk nézzék, mind kik körül álltok,
néktek adom mindazt, amit itt ti láttok.
Jácintok és ibolyák csak is azért nyílnak,
ne feledje senki ma van éppen Nőnap.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Nőnap
· Kategória: Vers
· Írta: Hoporty
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 0
Kereső robot: 11
Összes: 25

Page generated in 0.0361 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz