Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Te meg én…

, 535 olvasás, Nosztromosz , 2 hozzászólás

Születésnap

Minden mosolyod átmelegít, minden huncut kacajod felpezsdít.
Minden könnyed fáj nekem, minden bánatod felhőbe vonja az eget.
Ne sírj anyám!
Én itt vagyok neked, veled élek és mosolyt csalok az arcodra a legsötétebb percben is,
mert boldog csak úgy vagyok ha te is velem nevetsz.
Te vagy a szívem, te tanítottál szeretni, megérteni milyen sokat számít egy ölelés.
Ne lökd el kezem, had öleljen téged míg csak lehet.
S hogy, hogy szeretlek téged? Hát le kell írnom?
Ugye nem. Úgysem tudnám, csak szoríts erősen és meghallod majd a szívem ritmusában,
mely a tiéddel együtt dobog itt is, így is, akár régen mikor még öledben hordtál.
Minket olyan kötelék tart egyben, mely eltéphetetlen.
S ha majd egyszer búcsúznunk kell, ne félj, lelkem egy része kísér majd, és itt-e földön
a szívem őriz majd örökké, míg újra nem találkozunk… te meg én.

Boldog szülinapot édesanyám!

Megjegyzés: 2016. 02. 14.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Születésnap
· Kategória: Ez+az
· Írta: Nosztromosz
· Jóváhagyta: Medve Zsolt

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 37
Jelenlévők:
 · boszorka
 · GoldDrag
 · Ifjabb_Tok
 · Ravain


Page generated in 0.0429 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz