Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az evés hatalma

, 273 olvasás, halota , 3 hozzászólás

Ezek vagyunk

Rettegsz veszteni,
és úgy hiszed, ha
jóllaksz, legyőzted
magadban az űrt. Míg
meg nem telik gyomrod,
láz borzongat, ha kövérülsz,
tudod tested él, kilóid megmutatják
mennyi vagy. A fogaid az Evés Templomában
az oszlopok, ütemre aprítanak, ha kell gyilkoló
eszközzé is válhatnak, húsokból sebet hasítanak.
Mozgékony nyelved vörös futószőnyegén torlódnak
az ízek. Szájpadlásod a kupola, magasából zúdul
száműzetésbe minden falat. Csukd be külvilágod
kapuját, és rágj, ami a világban történik maradjon
vigasztalan látszat. Így lesz majd semmiségé a
Föld, az Ég. Jól lakva nem az vagy már, aki
voltál, tüzed nem hevít tovább. De éhesen
nemes, szent szolgálat köt le, a kíntól
kell megszabadítanod tátongó
porhüvelyed. Mint hűlt
tetemet a gyászos
lepellel, áradó
kalóriáidat,
omló ruháid
redőivel
rejted el.
De ha
súlyodat
teszed
jelenné,
a pimasz
szél keze
vagy egy
óvatlan
mozdulat
könnyen
kivillantja
pőre
hasad…
... és ne csodálkozz,
ha ilyenkor borzadva
elfordulnak tőled.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: halota
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18
Összes: 29

Page generated in 0.0248 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz