Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szilveszter 2015

, 396 olvasás, Tollas , 2 hozzászólás

Szilveszter

Száraz hideg száll a hegyről,
majd megáll a széles völgyben,
kékre csípi az arcokat,
bámulok az embereken.

Kibújnak a házaikból,
mert mindegy az ő számukra:
otthon ülnek, vagy elmennek
a nagy szilveszteri bálba.

Én nem megyek, de jegyezd meg:
otthon is táncolni fogok,
hogy egy teljes esztendőig
ránk ragyognak a csillagok.

Ropognak a petárdáink,
fényük a magasba szállong,
elhamvadva visszatérnek,
és a lángjuk már nem lobog.

Elfogyasztjuk a virslinket,
és rá badacsonyit iszunk,
összeérintjük poharunk,
s boldog új évet kívánunk!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szilveszter
· Kategória: Vers
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 332
Regisztrált: 1
Kereső robot: 31
Összes: 364
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.2654 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz