Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A kakas

, 345 olvasás, santiago , 4 hozzászólás

Somolygó

Egy víg kakas, tűzpiros tarajos,
a gazdája csak úgy hívta, Lajos.
Mit tudta ő, hogy levesnek való,
a vidám baromfiudvar lakó.

Nagy vitéz volt, a kandúrtól se félt,
alig hajnalodott már cicerélt,
sarkantyúja tyúkokat szédített,
hátukon ott a sok vitézi tett.

Egy nap aztán pórul járt a koma,
esküvő készült, fényes lakoma,
Lajosunkat végzete elérte,
földi létét pörköltre cserélte.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Vers
· Írta: santiago
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 4
Kereső robot: 17
Összes: 33
Jelenlévők:
 · frank
 · gszabo
 · imreolaah
 · TJanek


Page generated in 0.0439 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz