Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az özönvíz magasztalása

, 294 olvasás, drapery , 4 hozzászólás

Pillanatkép

Itt a falba tapadt álmok
lökdösik ki egyenként
a rozsdás szögeket,
szürke kabátszövetet akasztanak
a holnapra, s vérszegény halaikat
hamuval sózzák be.
Aztán jön az eső,

s az Özönvíz,
kiemeli a láthatatlant,
a poros világból kiemeli és

megmutatja, hogyan kell élni.

Párát eszünk, sírkővel takarózunk,
miközben miénk a nyár..

Az életfa hazudik.
A papírhajó-vadászok mondják mindig
az igazat. Mindig.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Pillanatkép
· Kategória: Vers
· Írta: drapery
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 25
Regisztrált: 0
Kereső robot: 15
Összes: 40

Page generated in 0.041 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz