Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szürke mozi

, 316 olvasás, Cs Nagy László , 0 hozzászólás

Gondolat

Ködburokban emberléptü' árnyak
vánszorognak szürkén, szótlanul.
Bábjai egy sosem volt világnak,
homlokukra őszi gond borul.

Szemükben a fény-kihalt üveg
árnyékot vetít az utcakőre.
A házakon lassú film pereg,
fény vetül az ablakok helyére.

Keretbe karcolt számtalan titok,
idő sodorta halk szédület.
Lehorgadt fejű álmos jázminok
illata halk felhőként lebeg.

A vászon lassan elsötétedik,
a nézőtéren felzajong a rend.
A széksorokra szürkeség szökik,
halvány betűkkel felírva: The End.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Cs Nagy László
· Jóváhagyta: Árki Zsuzsanna


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 0
Kereső robot: 17
Összes: 30

Page generated in 0.0388 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz