Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ideje volna

, 313 olvasás, Cs Nagy László , 0 hozzászólás

Gondolat

Hányszor fogadtuk esküdve az égre,
és hányszor hazudtoltuk meg magunk,
okot kerestünk, mindig másra nézve,
hordtunk kabátot, mit más már megunt,

már mennyiszer ültünk elöl a sorban,
és csak néztük, ahogy a film forog,
ha nagy-néha megtetszett, amit láttunk,
ránk kiabáltak a hátsó sorok,

néha felborítottuk a statisztikát,
csak elvettünk, hiszen az járt nekünk,
egy napig tartott, kettőig, nem tovább,
de párás lett az ablaküvegünk,

míg letöröltük, már mások daloltak,
és megint tanultuk az új zenét,
kórusban ugattuk fenn a holdat,
máshol mindig szebben zöldellt a rét,

szépeket mondtunk, míg felnő a gyerek,
ha kérdezett, nem tudtunk felelni,
bölcsességünk csak a kocsmáig ténfereg,
ideje volna magunkat felnevelni.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Cs Nagy László
· Jóváhagyta: Árki Zsuzsanna


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 21

Page generated in 0.0505 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz